Dis-természetes moll skála basszusgitáron
A(z) Dis természetes moll skála 7 hangból áll: Dis Eis Fis Gis Ais H Cis (Dis, Eis, Fis, Gis, Ais, H és Cis).
- Dis 1
- Eis 2
- Fis ♭3
- Gis 4
- Ais 5
- H ♭6
- Cis ♭7
Az egész nyak: a skála minden hangja a(z) 15. érintőig. Az alaphang (Dis) ki van emelve.
Pozíciók szövegesen
2. pozíció (1–4. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 4. húr: 1 (Eis), 2 (Fis), 4 (Gis)
- 3. húr: 1 (Ais), 2 (H), 4 (Cis)
- 2. húr: 1 (Dis), 3 (Eis), 4 (Fis)
- 1. húr: 1 (Gis), 3 (Ais), 4 (H)
3. pozíció (2–6. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 4. húr: 2 (Fis), 4 (Gis), 6 (Ais)
- 3. húr: 2 (H), 4 (Cis), 6 (Dis)
- 2. húr: 3 (Eis), 4 (Fis), 6 (Gis)
- 1. húr: 3 (Ais), 4 (H), 6 (Cis)
4. pozíció (4–8. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 4. húr: 4 (Gis), 6 (Ais), 7 (H)
- 3. húr: 4 (Cis), 6 (Dis), 8 (Eis)
- 2. húr: 4 (Fis), 6 (Gis), 8 (Ais)
- 1. húr: 4 (H), 6 (Cis), 8 (Dis)
5. pozíció (6–10. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 4. húr: 6 (Ais), 7 (H), 9 (Cis)
- 3. húr: 6 (Dis), 8 (Eis), 9 (Fis)
- 2. húr: 6 (Gis), 8 (Ais), 9 (H)
- 1. húr: 6 (Cis), 8 (Dis), 10 (Eis)
6. pozíció (7–11. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 4. húr: 7 (H), 9 (Cis), 11 (Dis)
- 3. húr: 8 (Eis), 9 (Fis), 11 (Gis)
- 2. húr: 8 (Ais), 9 (H), 11 (Cis)
- 1. húr: 8 (Dis), 10 (Eis), 11 (Fis)
7. pozíció (9–13. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 4. húr: 9 (Cis), 11 (Dis), 13 (Eis)
- 3. húr: 9 (Fis), 11 (Gis), 13 (Ais)
- 2. húr: 9 (H), 11 (Cis), 13 (Dis)
- 1. húr: 10 (Eis), 11 (Fis), 13 (Gis)
1. pozíció (11–15. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 4. húr: 11 (Dis), 13 (Eis), 14 (Fis)
- 3. húr: 11 (Gis), 13 (Ais), 14 (H)
- 2. húr: 11 (Cis), 13 (Dis), 15 (Eis)
- 1. húr: 11 (Fis), 13 (Gis), 15 (Ais)
Fogólap-pozíciók
A nyakon a skála húronként 3 hangból álló pozíciókra oszlik. Az 1. pozíció az alaphangon (Dis) indul a legmélyebb húron; a többi a következő hangokon indul.
A(z) Fokok gombbal láthatod az egyes hangok szerepét (az 1 az alaphang), a(z) Meghallgatás gombbal pedig meghallgathatod a kiválasztott pozíciót felfelé és lefelé.
Képlet
- Dis
- E
- Eis
- F
- Fis
- E
- Gis
- E
- Ais
- F
- H
- E
- Cis
- E
- Dis
Fokok: 1 · 2 · ♭3 · 4 · 5 · ♭6 · ♭7. Lépések: E – F – E – E – F – E – E (E = egész hang, F = fél hang).
A(z) természetes moll skáláról
A „tiszta” moll skála (eol hangnem). Szomorú vagy befelé forduló; a nála kis tercel feljebb lévő dúr skála párhuzamosa.
Harmonizált skála (a hangnem akkordjai)
A skálából épülő akkordok, minden hangról tercekből építkezve.
| Fok | Hármashangzat | Szeptimakkord | Funkció |
|---|---|---|---|
| Im | D♯m | D♯m7 | tonika |
| II° | E♯° | E♯m7(b5) | szubdomináns |
| III | F♯ | F♯7M | tonika |
| IVm | G♯m | G♯m7 | szubdomináns |
| Vm | A♯m | A♯m7 | domináns |
| VI | B | B7M | szubdomináns |
| VII | C♯ | C♯7 | domináns |
Ezeknek az akkordoknak az arpeggiói – basszusgitáron
Azonos hangokból álló skálák
Párhuzamos dúr: Fis-dúr skála . Ugyanazok a hangok, más központtal.
További Dis skálák
- Dúr (Es)
- Természetes moll
- Harmonikus moll (Es)
- Dallamos moll (Es)
- Dúr pentaton (Es)
- Moll pentaton
- Blues
- Dúr blues (Es)
- Dór (Es)
- Fríg
- Líd (Es)
- Mixolíd (Es)
- Lokriszi
- Nordestina (brazil baião) (Es)
- Fríg domináns (Es)
- Egészhangú (Es)
- Szűkített (egész–fél) (Es)
- Domináns szűkített (fél–egész) (Es)
Természetes moll más hangnemekben
Gyakori kérdések
Melyek a(z) Dis természetes moll skála hangjai?
A(z) Dis természetes moll skála hangjai: Dis, Eis, Fis, Gis, Ais, H és Cis. Az alaphang, az 1. fok: Dis.
Mi a(z) Dis természetes moll skála képlete?
Fokokban: 1 · 2 · ♭3 · 4 · 5 · ♭6 · ♭7. A hangok közötti lépésekben: E – F – E – E – F – E – E (E = egész hang, F = fél hang).
Hogyan játszd a(z) Dis természetes moll skálát basszusgitáron?
A nyakon a skála húronként 3 hangból álló pozíciókra oszlik. Az 1. pozíció az alaphangon (Dis) indul a legmélyebb húron; a többi a következő hangokon indul. 7 pozíció található basszusgitáron, mindegyik teljes ujjrenddel.
Mely akkordok tartoznak a(z) Dis természetes moll skálához?
A harmonizált skála akkordjai: D♯m, E♯°, F♯, G♯m, A♯m, B, C♯.