A-szűkített (egész–fél) skála gitáron
A(z) A szűkített (egész–fél) skála 8 hangból áll: A H C D Es F Fis Gis (A, H, C, D, Es, F, Fis és Gis). Az ábrák az akusztikus és az elektromos gitárra egyaránt érvényesek.
- A 1
- H 2
- C ♭3
- D 4
- Es ♭5
- F ♭6
- Fis 6
- Gis 7
Az egész nyak: a skála minden hangja a(z) 15. érintőig. Az alaphang (A) ki van emelve.
Pozíciók szövegesen
6. pozíció (0–4. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 6. húr: 1 (F), 2 (Fis), 4 (Gis)
- 5. húr: üres húr (A), 2 (H), 3 (C)
- 4. húr: üres húr (D), 1 (Es), 3 (F), 4 (Fis)
- 3. húr: 1 (Gis), 2 (A), 4 (H)
- 2. húr: 1 (C), 3 (D), 4 (Es)
- 1. húr: 1 (F), 2 (Fis), 4 (Gis)
7. pozíció (1–5. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 6. húr: 2 (Fis), 4 (Gis), 5 (A)
- 5. húr: 2 (H), 3 (C), 5 (D)
- 4. húr: 1 (Es), 3 (F), 4 (Fis)
- 3. húr: 1 (Gis), 2 (A), 4 (H)
- 2. húr: 1 (C), 3 (D), 4 (Es)
- 1. húr: 1 (F), 2 (Fis), 4 (Gis)
8. pozíció (3–7. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 6. húr: 4 (Gis), 5 (A), 7 (H)
- 5. húr: 3 (C), 5 (D), 6 (Es)
- 4. húr: 3 (F), 4 (Fis), 6 (Gis), 7 (A)
- 3. húr: 4 (H), 5 (C), 7 (D)
- 2. húr: 4 (Es), 6 (F), 7 (Fis)
- 1. húr: 4 (Gis), 5 (A), 7 (H)
1. pozíció (4–8. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 6. húr: 5 (A), 7 (H), 8 (C)
- 5. húr: 5 (D), 6 (Es), 8 (F)
- 4. húr: 4 (Fis), 6 (Gis), 7 (A)
- 3. húr: 4 (H), 5 (C), 7 (D)
- 2. húr: 4 (Es), 6 (F), 7 (Fis)
- 1. húr: 4 (Gis), 5 (A), 7 (H)
2. pozíció (6–10. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 6. húr: 7 (H), 8 (C), 10 (D)
- 5. húr: 6 (Es), 8 (F), 9 (Fis)
- 4. húr: 6 (Gis), 7 (A), 9 (H), 10 (C)
- 3. húr: 7 (D), 8 (Es), 10 (F)
- 2. húr: 7 (Fis), 9 (Gis), 10 (A)
- 1. húr: 7 (H), 8 (C), 10 (D)
3. pozíció (7–11. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 6. húr: 8 (C), 10 (D), 11 (Es)
- 5. húr: 8 (F), 9 (Fis), 11 (Gis)
- 4. húr: 7 (A), 9 (H), 10 (C)
- 3. húr: 7 (D), 8 (Es), 10 (F)
- 2. húr: 7 (Fis), 9 (Gis), 10 (A)
- 1. húr: 7 (H), 8 (C), 10 (D)
4. pozíció (9–13. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 6. húr: 10 (D), 11 (Es), 13 (F)
- 5. húr: 9 (Fis), 11 (Gis), 12 (A)
- 4. húr: 9 (H), 10 (C), 12 (D), 13 (Es)
- 3. húr: 10 (F), 11 (Fis), 13 (Gis)
- 2. húr: 10 (A), 12 (H), 13 (C)
- 1. húr: 10 (D), 11 (Es), 13 (F)
5. pozíció (10–14. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 6. húr: 11 (Es), 13 (F), 14 (Fis)
- 5. húr: 11 (Gis), 12 (A), 14 (H)
- 4. húr: 10 (C), 12 (D), 13 (Es)
- 3. húr: 10 (F), 11 (Fis), 13 (Gis)
- 2. húr: 10 (A), 12 (H), 13 (C)
- 1. húr: 10 (D), 11 (Es), 13 (F)
Fogólap-pozíciók
Minden pozíció 5 érintőn belül elfér, húronként 2–3 hanggal, és a skála egy hangján indul a legmélyebb húron. Az 1. pozíció az alaphangon (A) indul.
A(z) Fokok gombbal láthatod az egyes hangok szerepét (az 1 az alaphang), a(z) Meghallgatás gombbal pedig meghallgathatod a kiválasztott pozíciót felfelé és lefelé.
Képlet
- A
- E
- H
- F
- C
- E
- D
- F
- Es
- E
- F
- F
- Fis
- E
- Gis
- F
- A
Fokok: 1 · 2 · ♭3 · 4 · ♭5 · ♭6 · 6 · 7. Lépések: E – F – E – F – E – F – E – F (E = egész hang, F = fél hang).
A(z) szűkített (egész–fél) skáláról
Váltakozva egész és fél lépések. Szűkített akkordokhoz használják.
Azonos hangokból álló skálák
További A skálák
- Dúr
- Természetes moll
- Harmonikus moll
- Dallamos moll
- Dúr pentaton
- Moll pentaton
- Blues
- Dúr blues
- Dór
- Fríg
- Líd
- Mixolíd
- Lokriszi
- Nordestina (brazil baião)
- Fríg domináns
- Egészhangú
- Szűkített (egész–fél)
- Domináns szűkített (fél–egész)
Szűkített (egész–fél) más hangnemekben
Gyakori kérdések
Melyek a(z) A szűkített (egész–fél) skála hangjai?
A(z) A szűkített (egész–fél) skála hangjai: A, H, C, D, Es, F, Fis és Gis. Az alaphang, az 1. fok: A.
Mi a(z) A szűkített (egész–fél) skála képlete?
Fokokban: 1 · 2 · ♭3 · 4 · ♭5 · ♭6 · 6 · 7. A hangok közötti lépésekben: E – F – E – F – E – F – E – F (E = egész hang, F = fél hang).
Hogyan játszd a(z) A szűkített (egész–fél) skálát gitáron?
Minden pozíció 5 érintőn belül elfér, húronként 2–3 hanggal, és a skála egy hangján indul a legmélyebb húron. Az 1. pozíció az alaphangon (A) indul. 8 pozíció található gitáron, mindegyik teljes ujjrenddel.