A-dúr skála zongorán
A(z) A-dúr skála zongorán ennyi hangból áll: 7 hang. A hangok: A, H, Cis, D, E, Fis és Gis (A, H, Cis, D, E, Fis, Gis). 3 fekete billentyűt használ: Cis, Fis, Gis. Szabványos ujjrend egy oktáv felfelé: jobb kéz: 1-2-3-1-2-3-4-5; bal kéz: 5-4-3-2-1-3-2-1.
- A 1
- H 2
- Cis 3
- D 4
- E 5
- Fis 6
- Gis 7
A kiemelt billentyűk a skála hangjai a nevükkel és a fokukkal; a tonika (A) a legerősebb színű. Koppints egy billentyűre a hang meghallgatásához; a „Lejátszás” felfelé és lefelé játssza a skálát. A kis pont a középső C-t jelöli (C4).
A-dúr skála – ujjrend
| Hang | A | H | Cis | D | E | Fis | Gis | A |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Jobb kéz | 1 | 2 | 3 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
| Bal kéz | 5 | 4 | 3 | 2 | 1 | 3 | 2 | 1 |
Két oktáv: Jobb kéz: 1-2-3-1-2-3-4-1-2-3-1-2-3-4-5 · Bal kéz: 5-4-3-2-1-3-2-1-4-3-2-1-3-2-1
Ez a zongoraiskolák szabványos ujjrendje (ugyanaz, mint az ABRSM-vizsgákon), felfelé; lefelé fordított sorrendben haladj. Előbb külön kézzel, lassan gyakorold, aztán együtt. Ujjak: 1 = hüvelykujj, 2 = mutatóujj, 3 = középső ujj, 4 = gyűrűsujj, 5 = kisujj.
Képlet
- A
- E
- H
- E
- Cis
- F
- D
- E
- E
- E
- Fis
- E
- Gis
- F
- A
Fokok: 1 · 2 · 3 · 4 · 5 · 6 · 7. Lépések: E – E – F – E – E – E – F (E = egész hang, F = fél hang).
A(z) dúr skáláról
A nyugati zene alapja (ión hangnem). Vidám és stabil; a dúr hangnem akkordjai ebből épülnek fel.
Harmonizált skála (a hangnem akkordjai)
A skálából épülő akkordok, minden hangról tercekből építkezve.
| Fok | Hármashangzat | Szeptimakkord | Funkció |
|---|---|---|---|
| I | A | A7M | tonika |
| IIm | Bm | Bm7 | szubdomináns |
| IIIm | C♯m | C♯m7 | tonika |
| IV | D | D7M | szubdomináns |
| V | E | E7 | domináns |
| VIm | F♯m | F♯m7 | tonika |
| VII° | G♯° | G♯m7(b5) | domináns |
Ezeknek az akkordoknak az arpeggiói – zongorán
Azonos hangokból álló skálák
Párhuzamos moll: Fis-moll skála . Ugyanazok a hangok, más központtal.
További A skálák
- Dúr
- Természetes moll
- Harmonikus moll
- Dallamos moll
- Dúr pentaton
- Moll pentaton
- Blues
- Dúr blues
- Dór
- Fríg
- Líd
- Mixolíd
- Lokriszi
- Nordestina (brazil baião)
- Fríg domináns
- Egészhangú
- Szűkített (egész–fél)
- Domináns szűkített (fél–egész)
Dúr más hangnemekben
Gyakori kérdések
Melyek a(z) A-dúr skála hangjai?
A(z) A-dúr skála hangjai: A, H, Cis, D, E, Fis és Gis. 3 fekete billentyűt használ: Cis, Fis, Gis.
Mi a(z) A-dúr skála ujjrendje zongorán?
Egy oktáv felfelé: jobb kéz 1-2-3-1-2-3-4-5, bal kéz 5-4-3-2-1-3-2-1. Két oktávon át: jobb kéz 1-2-3-1-2-3-4-1-2-3-1-2-3-4-5, bal kéz 5-4-3-2-1-3-2-1-4-3-2-1-3-2-1.
Mi a(z) A-dúr skála képlete?
Fokokban: 1 · 2 · 3 · 4 · 5 · 6 · 7. A hangok közötti lépésekben: E – E – F – E – E – E – F (E = egész hang, F = fél hang).
Mely akkordok illenek a(z) A-dúr skála skálához?
A hangnem akkordjai: A, Bm, C♯m, D, E, F♯m, G♯°. Koppints bármelyikre, hogy lásd a billentyűzeten.