Cis-fríg domináns skála basszusgitáron
A(z) Cis fríg domináns skála 7 hangból áll: Cis D Eis Fis Gis A H (Cis, D, Eis, Fis, Gis, A és H).
- Cis 1
- D ♭2
- Eis 3
- Fis 4
- Gis 5
- A ♭6
- H ♭7
Az egész nyak: a skála minden hangja a(z) 15. érintőig. Az alaphang (Cis) ki van emelve.
Pozíciók szövegesen
3. pozíció (0–4. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 4. húr: 1 (Eis), 2 (Fis), 4 (Gis)
- 3. húr: üres húr (A), 2 (H), 4 (Cis)
- 2. húr: üres húr (D), 3 (Eis), 4 (Fis)
- 1. húr: 1 (Gis), 2 (A), 4 (H)
4. pozíció (2–6. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 4. húr: 2 (Fis), 4 (Gis), 5 (A)
- 3. húr: 2 (H), 4 (Cis), 5 (D)
- 2. húr: 3 (Eis), 4 (Fis), 6 (Gis)
- 1. húr: 2 (A), 4 (H), 6 (Cis)
5. pozíció (4–8. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 4. húr: 4 (Gis), 5 (A), 7 (H)
- 3. húr: 4 (Cis), 5 (D), 8 (Eis)
- 2. húr: 4 (Fis), 6 (Gis), 7 (A)
- 1. húr: 4 (H), 6 (Cis), 7 (D)
6. pozíció (5–10. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 4. húr: 5 (A), 7 (H), 9 (Cis)
- 3. húr: 5 (D), 8 (Eis), 9 (Fis)
- 2. húr: 6 (Gis), 7 (A), 9 (H)
- 1. húr: 6 (Cis), 7 (D), 10 (Eis)
7. pozíció (7–11. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 4. húr: 7 (H), 9 (Cis), 10 (D)
- 3. húr: 8 (Eis), 9 (Fis), 11 (Gis)
- 2. húr: 7 (A), 9 (H), 11 (Cis)
- 1. húr: 7 (D), 10 (Eis), 11 (Fis)
1. pozíció (9–13. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 4. húr: 9 (Cis), 10 (D), 13 (Eis)
- 3. húr: 9 (Fis), 11 (Gis), 12 (A)
- 2. húr: 9 (H), 11 (Cis), 12 (D)
- 1. húr: 10 (Eis), 11 (Fis), 13 (Gis)
2. pozíció (10–15. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 4. húr: 10 (D), 13 (Eis), 14 (Fis)
- 3. húr: 11 (Gis), 12 (A), 14 (H)
- 2. húr: 11 (Cis), 12 (D), 15 (Eis)
- 1. húr: 11 (Fis), 13 (Gis), 14 (A)
Fogólap-pozíciók
A nyakon a skála húronként 3 hangból álló pozíciókra oszlik. Az 1. pozíció az alaphangon (Cis) indul a legmélyebb húron; a többi a következő hangokon indul.
A(z) Fokok gombbal láthatod az egyes hangok szerepét (az 1 az alaphang), a(z) Meghallgatás gombbal pedig meghallgathatod a kiválasztott pozíciót felfelé és lefelé.
Képlet
- Cis
- F
- D
- 1½E
- Eis
- F
- Fis
- E
- Gis
- F
- A
- E
- H
- E
- Cis
Fokok: 1 · ♭2 · 3 · 4 · 5 · ♭6 · ♭7. Lépések: F – 1½E – F – E – F – E – E (E = egész hang, F = fél hang).
A(z) fríg domináns skáláról
A harmonikus moll ötödik módusa. Flamenco- és arabos hangzás, a metalban is sokat használják.
Harmonizált skála (a hangnem akkordjai)
A skálából épülő akkordok, minden hangról tercekből építkezve.
| Fok | Hármashangzat | Szeptimakkord |
|---|---|---|
| I | C♯ | C♯7 |
| II | D | D7M |
| III° | E♯° | E♯°7 |
| IVm | F♯m | F♯m(7M) |
| V° | G♯° | G♯m7(b5) |
| VI+ | A+ | A7M(#5) |
| VIIm | Bm | Bm7 |
Ezeknek az akkordoknak az arpeggiói – basszusgitáron
Azonos hangokból álló skálák
További Cis skálák
- Dúr (Des)
- Természetes moll
- Harmonikus moll
- Dallamos moll
- Dúr pentaton (Des)
- Moll pentaton
- Blues
- Dúr blues
- Dór
- Fríg
- Líd (Des)
- Mixolíd
- Lokriszi
- Nordestina (brazil baião) (Des)
- Fríg domináns
- Egészhangú (Des)
- Szűkített (egész–fél)
- Domináns szűkített (fél–egész)
Fríg domináns más hangnemekben
Gyakori kérdések
Melyek a(z) Cis fríg domináns skála hangjai?
A(z) Cis fríg domináns skála hangjai: Cis, D, Eis, Fis, Gis, A és H. Az alaphang, az 1. fok: Cis.
Mi a(z) Cis fríg domináns skála képlete?
Fokokban: 1 · ♭2 · 3 · 4 · 5 · ♭6 · ♭7. A hangok közötti lépésekben: F – 1½E – F – E – F – E – E (E = egész hang, F = fél hang).
Hogyan játszd a(z) Cis fríg domináns skálát basszusgitáron?
A nyakon a skála húronként 3 hangból álló pozíciókra oszlik. Az 1. pozíció az alaphangon (Cis) indul a legmélyebb húron; a többi a következő hangokon indul. 7 pozíció található basszusgitáron, mindegyik teljes ujjrenddel.
Mely akkordok tartoznak a(z) Cis fríg domináns skálához?
A harmonizált skála akkordjai: C♯, D, E♯°, F♯m, G♯°, A+, Bm.