Cis-fríg domináns skála cavaquinhón
A(z) Cis fríg domináns skála 7 hangból áll: Cis D Eis Fis Gis A H (Cis, D, Eis, Fis, Gis, A és H).
- Cis 1
- D ♭2
- Eis 3
- Fis 4
- Gis 5
- A ♭6
- H ♭7
Az egész nyak: a skála minden hangja a(z) 17. érintőig. Az alaphang (Cis) ki van emelve.
Pozíciók szövegesen
3. pozíció (2–7. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 4. húr: 3 (Eis), 4 (Fis), 6 (Gis)
- 3. húr: 2 (A), 4 (H), 6 (Cis)
- 2. húr: 3 (D), 6 (Eis), 7 (Fis)
- 1. húr: 6 (Gis), 7 (A)
4. pozíció (4–7. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 4. húr: 4 (Fis), 6 (Gis), 7 (A)
- 3. húr: 4 (H), 6 (Cis), 7 (D)
- 2. húr: 6 (Eis), 7 (Fis)
- 1. húr: 6 (Gis), 7 (A)
5. pozíció (6–10. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 4. húr: 6 (Gis), 7 (A), 9 (H)
- 3. húr: 6 (Cis), 7 (D), 10 (Eis)
- 2. húr: 7 (Fis), 9 (Gis), 10 (A)
- 1. húr: 9 (H)
6. pozíció (7–11. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 4. húr: 7 (A), 9 (H), 11 (Cis)
- 3. húr: 7 (D), 10 (Eis), 11 (Fis)
- 2. húr: 9 (Gis), 10 (A)
- 1. húr: 9 (H), 11 (Cis)
7. pozíció (9–13. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 4. húr: 9 (H), 11 (Cis), 12 (D)
- 3. húr: 10 (Eis), 11 (Fis), 13 (Gis)
- 2. húr: 10 (A), 12 (H)
- 1. húr: 11 (Cis), 12 (D)
1. pozíció (11–15. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 4. húr: 11 (Cis), 12 (D), 15 (Eis)
- 3. húr: 11 (Fis), 13 (Gis), 14 (A)
- 2. húr: 12 (H), 14 (Cis), 15 (D)
- 1. húr: 15 (Eis)
2. pozíció (12–16. érintő), a legmélyebb hangtól a legmagasabbig:
- 4. húr: 12 (D), 15 (Eis), 16 (Fis)
- 3. húr: 13 (Gis), 14 (A), 16 (H)
- 2. húr: 14 (Cis), 15 (D)
- 1. húr: 15 (Eis), 16 (Fis)
Fogólap-pozíciók
Minden pozíció 5 érintőn belül elfér, húronként 2–3 hanggal, és a skála egy hangján indul a legmélyebb húron. Az 1. pozíció az alaphangon (Cis) indul.
A(z) cavaquinho húrjai hangmagasságban közel vannak egymáshoz, és a gitár húronként 3 hangos formája 7 érintős terpeszté válna. Ezért itt minden pozíció 5 érintőn belül elfér.
A(z) Fokok gombbal láthatod az egyes hangok szerepét (az 1 az alaphang), a(z) Meghallgatás gombbal pedig meghallgathatod a kiválasztott pozíciót felfelé és lefelé.
Képlet
- Cis
- F
- D
- 1½E
- Eis
- F
- Fis
- E
- Gis
- F
- A
- E
- H
- E
- Cis
Fokok: 1 · ♭2 · 3 · 4 · 5 · ♭6 · ♭7. Lépések: F – 1½E – F – E – F – E – E (E = egész hang, F = fél hang).
A(z) fríg domináns skáláról
A harmonikus moll ötödik módusa. Flamenco- és arabos hangzás, a metalban is sokat használják.
Harmonizált skála (a hangnem akkordjai)
A skálából épülő akkordok, minden hangról tercekből építkezve.
Azonos hangokból álló skálák
További Cis skálák
- Dúr (Des)
- Természetes moll
- Harmonikus moll
- Dallamos moll
- Dúr pentaton (Des)
- Moll pentaton
- Blues
- Dúr blues
- Dór
- Fríg
- Líd (Des)
- Mixolíd
- Lokriszi
- Nordestina (brazil baião) (Des)
- Fríg domináns
- Egészhangú (Des)
- Szűkített (egész–fél)
- Domináns szűkített (fél–egész)
Fríg domináns más hangnemekben
Gyakori kérdések
Melyek a(z) Cis fríg domináns skála hangjai?
A(z) Cis fríg domináns skála hangjai: Cis, D, Eis, Fis, Gis, A és H. Az alaphang, az 1. fok: Cis.
Mi a(z) Cis fríg domináns skála képlete?
Fokokban: 1 · ♭2 · 3 · 4 · 5 · ♭6 · ♭7. A hangok közötti lépésekben: F – 1½E – F – E – F – E – E (E = egész hang, F = fél hang).
Hogyan játszd a(z) Cis fríg domináns skálát cavaquinhón?
Minden pozíció 5 érintőn belül elfér, húronként 2–3 hanggal, és a skála egy hangján indul a legmélyebb húron. Az 1. pozíció az alaphangon (Cis) indul. 7 pozíció található cavaquinhón, mindegyik teljes ujjrenddel.
Mely akkordok tartoznak a(z) Cis fríg domináns skálához?
A harmonizált skála akkordjai: C♯, D, E♯°, F♯m, G♯°, A+, Bm.