Akkordok – E-moll hangnem
A(z) E-moll hangnem (természetes moll) hangjai: E, Fis, G, A, H, C és D, akkordjai: Em, F♯°, G, Am, Bm, C és D. A gyakorlatban az V és a vii° a harmonikus moll skálából származik, Dis vezetőhanggal: B (B7) és D♯°. Előjegyzés: 1 kereszt (Fis). Párhuzamos dúr: G-dúr.
- E
- Fis
- G
- A
- H
- C
- D
Természetes moll
Az előjegyzés skálája. Dallamokhoz jó, de a v moll (Bm), és alig húz vissza a tonikára.
| Fok | Hármashangzat | Szeptimakkord | Funkció |
|---|---|---|---|
| i | Em | Em7 | tonika |
| ii° | F♯° | F♯m7(♭5) | szubdomináns |
| III | G | G7M | tonika |
| iv | Am | Am7 | szubdomináns |
| v | Bm | Bm7 | domináns |
| VI | C | C7M | szubdomináns |
| VII | D | D7 | domináns |
A táblázat minden akkordja megnyitja a saját gitároldalát, ábrával és hanggal.
Harmonikus moll (az V7 és a vii°)
A 7. hang egy félhanggal meg van emelve (Dis): az V dúr lesz (B, vagy B7 a szeptimmel), a vii pedig szűkített (D♯°). Ezeket az akkordokat használják a moll hangnemű dalok, hogy visszataláljanak a tonikára.
Dallamos moll
A 6. és a 7. hang egy félhanggal meg van emelve: a ii moll lesz (F♯m), a IV pedig dúr (A). Gyakori a jazzben és a felfelé haladó dallamokban.
E-moll akkordjai zongorán
Mit csinál az egyes akkord
A tonika (Em és G) nyugalmat érzékeltet; a szubdomináns (F♯°, Am és C) eltávolodik az otthontól; a domináns (B és D♯°) feszültséget épít, és vissza akar menni a(z) Em akkordra.
Gyakori akkordmenetek – E-moll
Hallgasd meg mindegyiket, és nyisd meg a kíséretben, hogy játssz mellé.
-
Andalúz kadencia
i–VII–VI–VDrámai lépcsőzés lefelé a flamencóból, a rockban és a latin zenében is sokat használják.
-
Alap moll
i–iv–V7Im–IVm–V7: a moll hangnem lényege; a V7 a harmonikus moll skála feszültségét hozza.
-
IIm7(♭5)–V7–Im
iiø7–V7–i7A jazz és a bolero kadenciája moll hangnemben.
-
Epikus moll pop
i–VI–III–VIIIm–♭VI–♭III–♭VII: nagyszabású refrén moll hangnemben.
Párhuzamos és azonos alaphangú hangnemek
Párhuzamos dúr: G-dúr. Mindkét skálának ugyanazok a hangjai és ugyanaz az előjegyzése (1 kereszt (Fis)).
Azonos alaphangú hangnem: E-dúr, ugyanazzal a tonikával és a másik móddal. A kettő közötti váltás a dal közben megváltoztatja a hangulatot, anélkül, hogy az otthon-hang mozdulna.
Szomszédok a kvintkörön: A-moll (egy kvinttel lejjebb) és H-moll (egy kvinttel feljebb). A moduláció feléjük természetesen hangzik.
Kvintkör
Kiemelve: E-moll. Az óramutató járásával megegyező irányban minden lépés egy kvinttel feljebb visz és egy keresztet ad hozzá; ellenkező irányban egy bét. A párhuzamos mollok belül vannak. Koppints egy hangnemre az akkordjainak megtekintéséhez.
Skálák és eszközök – E-moll
Akkordok más hangnemekben
Dúr hangnemek
Moll hangnemek
Gyakori kérdések
Mely akkordok vannak a(z) E-moll hangnemben?
Em, F♯°, G, Am, Bm, C és D. Szeptimakkordként: Em7, F♯m7(♭5), G7M, Am7, Bm7, C7M és D7.
Mi a(z) E-moll párhuzamos hangneme?
G-dúr. Mindkét skálának ugyanazok a hangjai és ugyanaz az előjegyzése: 1 kereszt (Fis).
Mi a(z) E-moll előjegyzése?
A(z) E-moll előjegyzése: 1 kereszt (Fis).
Miért dúr az V akkord a(z) E-moll hangnemben?
A természetes moll skálában a v akkord moll (Bm), és alig húz a tonikára. Ha a 7. hangot egy félhanggal megemeljük (Dis, a vezetőhang), megkapjuk a harmonikus moll skálát, és az V a(z) B (B7) lesz, amely erősen a(z) Em akkordra oldódik.
Mely akkordmenetek működnek a(z) E-moll hangnemben?
A leggyakoribbak: i–VII–VI–V: Em D C B; i–iv–V7: Em Am B7; iiø7–V7–i7: F♯m7(♭5) B7 Em7; i–VI–III–VII: Em C G D.