Akkordok egy hangnemben (diatonikus akkordok)
Egy hangnem akkordjai a skálájának hangjaiból épülő akkordok, minden hangra tercet építve. Dúr hangnemben a minta mindig I – ii – iii – IV – V – vi – vii°: C-dúr hangnemben ez C, Dm, Em, F, G, Am és B°. A természetes mollban i – ii° – III – iv – v – VI – VII (hangnem: A-moll, akkordok: Am, B°, C, Dm, Em, F és G); a gyakorlatban az V és a vii° a harmonikus moll skálából származik.
Kvintkör
Az óramutató járásával megegyező irányban minden lépés egy kvinttel feljebb visz és egy keresztet ad hozzá; ellenkező irányban egy bét. A párhuzamos mollok belül vannak. Koppints egy hangnemre az akkordjainak megtekintéséhez.
Dúr hangnemek: az akkordok mind a 12-ben
| Hangnem · Előjegyzés | Akkordok |
|---|---|
| C-dúr nincs kereszt vagy bé | CDmEmFGAmB° |
| Des-dúr 5 bé (B, Es, As, Des, Ges) | D♭E♭mFmG♭A♭B♭mC° |
| D-dúr 2 kereszt (Fis, Cis) | DEmF♯mGABmC♯° |
| Es-dúr 3 bé (B, Es, As) | E♭FmGmA♭B♭CmD° |
| E-dúr 4 kereszt (Fis, Cis, Gis, Dis) | EF♯mG♯mABC♯mD♯° |
| F-dúr 1 bé (B) | FGmAmB♭CDmE° |
| Fis-dúr 6 kereszt (Fis, Cis, Gis, Dis, Ais, Eis) | F♯G♯mA♯mBC♯D♯mE♯° |
| G-dúr 1 kereszt (Fis) | GAmBmCDEmF♯° |
| As-dúr 4 bé (B, Es, As, Des) | A♭B♭mCmD♭E♭FmG° |
| A-dúr 3 kereszt (Fis, Cis, Gis) | ABmC♯mDEF♯mG♯° |
| B-dúr 2 bé (B, Es) | B♭CmDmE♭FGmA° |
| H-dúr 5 kereszt (Fis, Cis, Gis, Dis, Ais) | BC♯mD♯mEF♯G♯mA♯° |
Moll hangnemek: az akkordok mind a 12-ben
A moll hangnemekben az V és a vii° már a harmonikus moll skálából származik, ahogyan a gyakorlatban játsszák.
| Hangnem · Előjegyzés | Akkordok |
|---|---|
| C-moll 3 bé (B, Es, As) | CmD°E♭FmGA♭B° |
| Cis-moll 4 kereszt (Fis, Cis, Gis, Dis) | C♯mD♯°EF♯mG♯AB♯° |
| D-moll 1 bé (B) | DmE°FGmAB♭C♯° |
| Dis-moll 6 kereszt (Fis, Cis, Gis, Dis, Ais, Eis) | D♯mE♯°F♯G♯mA♯BC𝄪° |
| E-moll 1 kereszt (Fis) | EmF♯°GAmBCD♯° |
| F-moll 4 bé (B, Es, As, Des) | FmG°A♭B♭mCD♭E° |
| Fis-moll 3 kereszt (Fis, Cis, Gis) | F♯mG♯°ABmC♯DE♯° |
| G-moll 2 bé (B, Es) | GmA°B♭CmDE♭F♯° |
| Gis-moll 5 kereszt (Fis, Cis, Gis, Dis, Ais) | G♯mA♯°BC♯mD♯EF𝄪° |
| A-moll nincs kereszt vagy bé | AmB°CDmEFG♯° |
| B-moll 5 bé (B, Es, As, Des, Ges) | B♭mC°D♭E♭mFG♭A° |
| H-moll 2 kereszt (Fis, Cis) | BmC♯°DEmF♯GA♯° |
Hogyan építsd fel egy hangnem akkordjait
- Írd le a hangnem skálájának hét hangját (C-dúr: C D E F G A H).
- Minden hangra építsd fel a tercet és a kvintet a skála egy-egy hangját átugorva: C-E-G, D-F-A, E-G-H…
- Ellenőrizd az egyes akkordok jellegét: nagy terc és tiszta kvint = dúr; kis terc = moll; kis terc és szűkített kvint = szűkített.
- Szeptimakkordokhoz add hozzá a szeptimet is (ugorj át még egy hangot): C-E-G-H = Cmaj7.
Tonika, szubdomináns és domináns
Minden akkordnak van funkciója. A tonikus akkordok (I, iii és vi) nyugalmat érzékeltetnek; a szubdomináns akkordok (ii és IV) eltávolodnak az otthontól; a domináns akkordok (V és vii°) olyan feszültséget építenek, amely haza akar oldódni. Ezért zár egy dalt az V–I.
Gyakori kérdések
Melyek egy hangnem akkordjai?
Azok az akkordok, amelyek a hangnemhez tartoznak: egy-egy akkord a skála minden hangján, kizárólag az adott skála hangjaiból. A legtöbb dal főként a saját hangnemének akkordjait használja.
Mi a dúr hangnem akkordmintája?
I – ii – iii – IV – V – vi – vii°. C-dúr hangnemben: C, Dm, Em, F, G, Am és B°. A minta mind a 12 dúr hangnemben ugyanaz; csak a hangok változnak.
Mi a moll hangnem akkordmintája?
A természetes mollban: i – ii° – III – iv – v – VI – VII. Mivel a moll v kevéssé húz, a moll hangnemű dalok általában a harmonikus moll skálából származó dúr V-t (vagy V7-et) használják.
Hogyan találom meg egy dal hangnemét?
Nézd meg az akkordokat: a hangnem az, amelynek akkordjai között szinte mind megtalálható, és a dal általában az I akkordon kezdődik és ér véget. Az akkordtranszponáló kiszámítja neked a hangnemet az akkordokból.